|
2024-01-02 21:00:41, kedd
|
| |
| |
A VILÁG KÖZEPE
ÉVSZÁZADOKIG JERUZSÁLEM VOLT A VILÁG KÖZEPE
Kolozsi Ádám
A középkori világtérképeken ugyan elég sok olyan furcsaság szerepelt, amiket mostanában hiába keresnénk az atlaszokban, de a szokatlanul ábrázolt kontinensek, az óceánokban lakozó tengeri szörnyek, a habokból kiemelkedő, látszólag tetszőleges helyekre felskiccelt sellők mellett volt egy fix pontjuk: a világ közepe, pontosan Jeruzsálemben.
Bár az egyes térképek között kidolgozottságukban, pontosságukban nagy különbségek voltak, az alapstruktúra hasonló volt: a kör alakúként ábrázolt Föld három ismert kontinensét a szélen a világóceán folyta körbe, maguk a kontinensek pedig meghatározott rendben jelentek meg: fölül Ázsia, alatta a baloldalon Európa, jobbra Afrika. Középen pedig, ezek találkozásában Jeruzsálem, a világ spirituális és így térbeli centruma.
Jeruzsálem természetesen teológiai okokból került középre:
Így szól az Úr Isten: Ez Jeruzsálem; a nemzetek közepébe helyeztem, és köréje az országokat
- áll Ezékiel jövendölésében, de Krisztus kereszthalála és feltámadása miatt is Jeruzsálem az Isten-ember kapcsolat kiemelt tere, a kereszténység igazi axis mundija.
A mappamundiknak ez a háromosztatú, vagy - a körben lévő kontinensek elhelyezkedése miatt - T-O-nak nevezett típusa a keresztes háborúk után lett általános. Mai szemmel nézve persze furcsán keveredtek ezeken a praktikus útmutatások és a vallási szimbólumok. A középkori kozmológiába bepillantást nyújtó Ebstorf-térképen első pillantásra úgy tűnhet, hogy teljes kavalkádban keverednek a teológiai és a valós utazóknak szóló utalások, de az egyértelmű, hogy a tényleges távolságok nem nagyon izgatták a térképet rajzoló szerzetest.
Szemben a Ptolemaioszhoz visszanyúló, északi tájolású modern térképekkel, ezen az ekkor szokásos módon kelet van fent. Ennek az az oka, hogy az Édenkertet is keletre, valahová Mezopotámiába tették, logikus, hogy annak kellett felül, Istenhez legközelebb lennie. Az 1234-ben, egy bencés kolostorban összevarrt kecskebőrökre festett (és a második világháborúban Hannover bombázásakor megsemmisült) Ebstorf-térkép ezen kívül is tele van vallási információkkal. A háttérben a megfeszített Krisztus alakja látszik: feje keletnek, kezei észak és dél felé nyúltak ki, lábai értelemszerűen nyugaton nyugodtak.
A három hagyományosan ismert kontinens újabb vallási szimbólumáttétellel a szentháromságra utalt a jóval későbbi, 1581-es Bünting-térképen. Ennek az érdekessége, hogy a kontinensek valós formájától teljesen eltekint, azokat egy háromlevelű lóhere leveleiként mutatja, metszéspontjukban ismét Jeruzsálemmel (és az európai levél közepén ott áll az Ungarn szó is). Mivel ez már a nagy felfedezések korszakában született, plusz nehézség volt, hogy mit kezdjen a spirituális rendet megbontó új geográfiai ismeretekkel. A problémának az lett a megoldása, hogy Amerika ugyan felkerült, de csak a távoli perifériára, a bal alsó sarokba. Érdemes megkeresni a Vörös-tengert Ázsia és Afrika között - nem lesz nehéz, mert az itt valóban vörös. A Bünting-térképen egyébként kirakták mozaikból a jeruzsálemi városházánál, ha valaki a világ közepén jár, láthatja.
Link
AZ EGYENLÍTŐ ÉS A VILÁG KÖZEPE
Az egyik lábam itt, a másik ott...?
Az ország, Ecuador, nevét a rajta átfutó Egyenlítőről kapta, ami spanyolul 'ecuador'. Az ország ezen kívül büszkélkedhet még a ,,világ közepe" elnevezéssel is. De hogy miért pont itt van a világ közepe?
Te, kedves olvasó, talán állj meg itt egy percre és gondolkodj el ezen. A világ közepének valahol az Egyenlítő vonalán kell lennie. De akkor is, annyi országon fut keresztül, miért pont ezt választották?
Ha nem sikerült rájönni, elmondom. Történt ugyanis, hogy egyszer régen a franciák kitalálták, hogy meghatározzák a világ közepét, ergo egy földrajzi helyet. Ezt a pontot valahol az Egyenlítő mentén kellett meghatározni. Mik jöttek szóba? Afrika, Délkelet Ázsia és Dél-Amerika, esetleg szigetek. Ez utóbbiak a folyamatos szigetmozgások miatt nem jöhetett szóba. Délkelet Ázsia nagyobb szigeteit az alacsony tengerszint feletti magasság miatt zárták ki. Félő volt ugyanis, hogy egy cunami vagy földrengés egyszerűen eltünteti a Föld középpontját. Afrikát politikai és biztonsági kérdések vetették el. Az országokban véres polgárháborúk és forradalmak zajlottak, így maradt Dél-Amerika, amelynek legnagyobb egyenlítői részét sűrű dzsungel borítja. Szinte már kézenfekvő volt az ecuadori főváros a maga 2.800 méter tengerszint feletti magasságával. Így lett Ecuador és Quito a világ földrajzi központja. (Még egy érv Ecuador mellett az, hogy szerették volna valamelyik egész hosszúsági fokhoz közel - 90 fok, vagy annak többszöröse - meghatározni a világ közepét és az ecuador-i Galapagos sziget pont erre esik.)
Maga a város, Quito nem esik az Egyenlítőre, viszont onnan könnyen elérhető, ami számunkra egy kb. 1 órás buszozást jelent.
A világ közepe maga egy kis ,,falu" és egy hatalmas emlékmű, körös-körül ajándékboltokkal, éttermekkel. Ez mind szép és jó ... lenne, ha nem lenne rossz helyen! Az emlékművet ugyanis rossz helyre építették. Annak idején ugyanis még nem voltak olyan precíz műszerek, mint manapság. Az akkori helyet régi indián módszerekkel és csillagászattal határozták meg ... pontatlanul.
Csupán 240 métert tévedtek! És ez csak nem olyan rég a GPS-ek világában derült ki. Upsz, de hát mit lehet tenni? Hát nem nagyon reklámozni. Így az emberek nagy része nem is tudja. Akikkel ott beszélgettünk, azok közül szinte senki sem tudta.
Létezik egy köztudott feladat, miszerint csak az Egyenlítőn lehetséges egy tojást kiegyensúlyozni egy bevert százas szög fején. Ennek valami olyasmi magyarázata van, hogy az Egyenlítőn kívül a föld forgása olyan mozgást indukál a tojás belsejében, amely folyamatosan mozgó állapotban tartja azt - vagy mi. És vicces volt látni, ahogy sok ember a ,,hamis" egyenlítői vonalon próbálta ezt a feladatot teljesíteni - természetesen sikertelenül.
De akkor hol is van az igazi Egyenlítő? Mi van ott pontosan?
Az eredeti hatalmas emlékmű mögött, egy poros földút végén található az igazi Egyenlítői Múzeum. Ha nem tudja az ember, hogy ezt hol kell keresni, vagy egyáltalán, hogy keresni kell, akkor a büdös életben nem fog belefutni, annyira el van dugva. Mi tudtuk, hogy van ilyen, azt is, hogy hol van, mégis nehezen találtuk meg. Ez a múzeum már az igazi egyenlítői vonalon fekszik, ezt az ember különböző kísérleteken keresztül maga is láthatja: az igazi Egyenlítői Múzeum
az igazi egyenlítői múzeum
- a már említett tojás egyensúlyozás egy bevert szög fején. Aki ezt sikerrel végrehajtja az egy bizonyítványt is kap erről. Nekünk is sikerült - aztán 2 különböző kísérlet egy vödör vízzel és egy lefolyóval. Az északi féltekén ugyanis az óra járásával megegyező irányba, a déli féltekén pedig ellenkező irányba örvénylik le a víz. Magán az Egyenlítő vonalán, pedig örvény nélkül, egyszerűen csak lefolyik.
Megtudtunk ott pár érdekes tényt is:
- Az Egyenlítő vonalán van a világ legpontosabb napórája. A múzeum túravezető azt mondta, jobban bízik abban, mint bármely más karórában.
- Az Egyenlítőn kevesebb a súlyunk.
- Az embernek rosszabb az egyensúlyérzéke, például nem tudunk csukott szemmel, széttárt karokkal tyúklépésben végigmenni az Egyenlítőn.
- Illetve, az ember az erejéből is veszít.
A múzeumban az Egyenlítő vonalán kívül egyéb látnivalók is voltak. A túravezetőnk bemutatta az őshonos indián törzseket, azok életét és szokásait, amik közül a legkirívóbb egy törzsi rituálé amely egy emberi fej “kifőzéséről" szól.
rituálé
A múzeum egyszerűen kihagyhatatlan. Aki arra jár, annak kötelező.
Itt szeretnék pár szót szólni az ország biztonsági kérdéséről, ugyanis aznap, amikor az Egyenlítőhöz buszoztunk, Chris-nek ellopták a kameráját. Míg Chris és én - akik akkor Bogotában éltünk és dolgoztunk - többször is veszélyesnek éreztük a közeget Ecuadorban és félve indultunk el egy-egy utcán, addig Lacinak és Vandának, egyenesen felüdülés volt az ottani utcákon sétálgatni, az általuk sokkal veszélyesebbnek ítélt Kolumbia után, mondván ők Quito-t sokkal biztonságosabbnak érzik.
Persze magyarázható ez azzal a mi részünkről, hogy azok után, amit megszoktunk Bogotában, átléptünk egy számunkra ismeretlen országba, ahol az új dolgok előhozták belőlünk újra ezt az óvatosságot - vagy hívhatjuk úgy is, hogy félelmet.
És valószínű tényleg, Ecuador a feltűnően sok utazási iroda és az őket eltartó hátizsákos turista miatt tényleg, nemcsak hogy biztonságosabbnak néz ki, de a valóságban is az.
Link
A VILÁG KÖZEPE - MITAD DEL MUNDO
Ecuador leglátogatottabb turista attrakciója a valójában nem ott áll, ahol állnia kellene.
A helyszínen az első az Egyenlítőre szánt emlékművet, 10 méter magas alkotást Luis Tufino ecuadori földrajztudós építtette még 1936-ban, az egykori francia geodéziai küldetés 200. évfordulójának alkalmából. A ma itt álló Mitad del Mundo emlékmű tervei Patricio Romero Barberis prefektushoz kötődnek, 1978 és 1982 közti időszakban dolgozta ki őket. 1979-ben a régi emlékművet áthelyezték Calacalí város központi parkjába.
A Mitad del Mundo tényleges építési munkálatai 1981-ben kezdődtek, a komplexum végül 1992. május 1-én nyílt meg. 2014-től nagyszabású felújítási munkálatokon esett át az egész turista központ és új látványosságokkal is bővült a terület.
A legfontosabb azonban ezek közül természetesen az Egyenlítő-emlékmű. Magassága a tetején levő 4,5 méter átmérőjű, 5 tonnás földgömb nélkül 30 méter, belsejében egy számos témakört felölelő kiállítás működik míg a tetején kilátó várja a turistákat. A környék számos más attrakciót is tartogat. Működik itt lámafarm, a Chiquitus pavilonban interaktív játszóház van gyerekeknek, míg az Ecuador pavilonban a spanyol hódítás előtti időszak művészetét bemutató múzeum talált helyet magának. De van itt planetárium, a francia geodéziai küldetések történetét bemutató kiállítás, vasúttörténeti kiállítás és falumúzeum is. A komplexum valóban kielégíti a turisták minden igényét. Itt tényleg nem lehet unatkozni!
Az egyetlen baj, hogy ami az igazi kuriozitást jelenthetné, nem valós. A Mitad del Mundo nem pontosan az Egyenlítőn fekszik. Hiába is fotózkodnánk tehát az emlékmű előtt futó sárga vonal két oldalán, itt sajnos nem állhatunk egyszerre a Föld északi és déli féltekén is. Az Egyenlítő ugyanis, a modern katonai műholdak mérése alapján a megjelölt vonaltól nagyjából 240 méterre északra fekszik.
Van azonban egy építmény Ecuadorban, amit majdnem sikerült az Egyenlítőre építeni, de csak majdnem. Ez a Quitsato napóra, 47 km-re Quitotól. Az 57 méter átmérőjű napórát 2006-ban építette egy non profit szervezet 2300 m² területen. A napóra gnómonjaként (árnyékvető pálca) szolgáló oszlop a Google Maps szerint mindössze 4 méterrel délebbre van az igazi Egyenlítőtől.
Link
Eszenyi István: A VILÁG KÖZEPE
... Valamikor réges-régen, amikor még fél lábon ugrálva járta bé az öreg bütyökfarkú szürke baknyúl a majd' vég nélküli beregi határt, az együgyű, és a csalafinta ember mindenikének egyformán a két file közzé vót szorulva a kobakja, az is pont nyakán, éldegélt egy igen tehetős, és nevezetes gróf a még tüle is híresebb Szamos ölelte, láp lepte Kocsordnak keresztelt apró szatmári faluban.
Szerette a nemes uraság nagyon ezt a birtokot. Különösen, a benne élő jóravaló becsületes cselédeit, mert azok a tiszteletet iránta még álmukban is megadták, s nappalra megébredve soha egy mérő kölessel, vagy árva rézpetákkal meg nem kurtították vóna a rossz lábú ifiurat, ki a nagy háborúban hagyta el a délceg járását a hazáért, no, meg minden rendes magyarért. Viszonzásképp, (amúgy is jótétű embernek teremtődött a lelkem adta,) mindenben kedvezett az eccerű népnek, és segítette születésben, temetésben. ...ahol azt a szükség elkévánta. Otthonülő fajta vót. Jóformán ki sem mozdult a vén kastélyából, és az azt elrejtő hatalmas, öreg fás parkjából, ha esett ha fútt, abban sétálgatott tengelice madarakat etetgetve. Közben oskolázta a mellette illemtudóan sorjázó, s erőst' fülelő zsellér porontyokat a kinti világ dógaira, meg egyéb, a kapálásból tengődőknek való hasznos tudományra. S ha eljött az ozsonna, vagy a früstök ideje, minden áldott nap rendre felteríttetett a boltozatos ódon ebédlőbe, s maga is közéje telepedett a csillagszemű, éhes pulyaseregnek.
Nem járta vendég az uradalmat, csak évente eccer. Akkor verbuválódott össze a fényességes kompánia, tán, jó száz éves szokás szerint a Tisza-kastélyban, így a nagy havak idején. Címzetes képviselőstül, vezénylő tábornokon át főrendű papokig, s más, tudós emberekig, a bő hétig megtartó nagy hírű vadászatra, amit minden magára valamicskét is adó hírlap minden áldó nap a homlokára tett, mint országos rendű, rangú eseményt. Itt esett meg ez a mesébe illő történet, ami mai napig közszájon forogna, ... ha tudója lenne a falumbéli nép. S énnékem is vénülő fejjel pont nem a napokba ötlött vóna fel valahonnan az emlékeim bugyrából, amit még nagyanyám rakott belé eccer regélős kedvében, s az, valahogyan elkeveredett a tarisznya legaljára, annak is a legsarkába, s eddig ottan szerényen elrejtőzködött.
Történt, hogy egy fogvacogató hideg csillag teli téli estén, miután megejtették az urak és dámáik a pompázatos, majd százfogásos vacsorát, s a vadászaton szerzett viszketős fagyokat eresztgették ki az ákácszagú meleg kandalló tövén az elkényelmesedett csontjaikból, ki- ki a maga módján társaságot választva, forró krampampulit iszogatva meg a vastag szivarok füstjét bodorítgatva, kialakult egy egyre erősödő disputa azon kérdésben, ...hogy hová is tette vajon az Úristen a világ közepét?
No, hiszen. Nagy hirtelen olyan vita kerekedett, s akkora hanggal, hogy odakünn a falusi kutyák vonítva tudatták egymással, minden bizonnyal most ütöttek a kastélyon a rablók, s ölik halomra a benn lévőket.
Ahány ember, mind másfélét gondolt arról, hogy vajon miként, és hova is gondolhatta a Teremtő azt az igen nevezetes helyet. A fiatalabbja a mellett kardoskodott, hogy nem lehet az más, csak a francia hon ékköve, Párizs. Attól szebbet, csillogóbbat sehol nem látni, hát mi lenne a legkedvesebb hely az Úristennek, ha nem ez.
Balgaság. - mondta az öreg Pallavici bíboros, ki olasz, s egyházi ember lévén Rómában, s azon belül is magában a Vatikánban vélte felfedezni a teremtői akaratot. Csapkodtak az érvek, és az ellentetjei, de senki nem osztotta maradéktalan a másik véleményét, így a kérdés majd megválaszolatlannak maradt, amikor az asztalvégen csendesen üldögélő és magában mosolygó Tiszát megszólította az egyik vendég.
- Gróf úr. Ön igen olvasott ember. Nem vágná ketté, ezt a gordiuszi csomót?
Az, végignézett a vendégein egy hamiskás mosollyal, s csak annyit mondott:
- Magamat is alkalmatlannak tartom a kérdés megválaszolására, bár jó néhány oskolát megjártam, de a kérdés ab initio, így soha fel nem vetődött még bennem. ...hanem, van itt nékem egy udvari emberem, kinek magam is sokat adok a szavára. Egy bizonyos Kiss József nevezetű pásztorember. Pont úgy hívják, mint az ezredes urat, - nézett rá a kandalló mellett álló cifra ruhás, sok medailonos öreg katonára. - Amennyiben az urak ha elfogadják, ide rendelem, s legyen ő a döntnök ebben a nehéz dilemmában. ...Bíboros uram? Mit szól hozzá? - kérdte mosolyogva az öreg papot.
- Legyen, bólintott Pallavici jóváhagyólag. Hanem hallod-e Lajos barátom! Amennyiben a te kanászod megválaszolná ezt a kérdést, (horribile dictu!) úgy, hogy azzal én is beérem, adok neki ötven jó aranypengőt, s magam mellé veszem egyházi tanácsadómnak, - nézett körbe a vendégeken a bíboros. - Ám, ha nem, te adakozol az egyház javára százat, ha már ennyire felénk helyezted ezt az egyszerű embert. Rendben-é így próba tétje? - kérdte nevetve grófot.
- Rendben eminenciás uram. S csak azért nem emelek licitet, mert úgy hallom igen cudar idők járnak mostanában az egyházra, s nem akarom a kegyelmed gondjait felszaporítani, - felelte nevetve a gróf is.
Berendelte a belső cselédjányt, hogy azonmód kerítsék elé Kisst, a kanászt. Hamarosan meg is érkezett a szolgáló oldalán, és megvárta míg a gazdája a vendégek elé kéreti.
- No, jöjjön közelebb Kiss. - hítta maga elé madárnyi embert. - Az uraknak kellene megfelelni, a maga tudásából, s emberségéből egy kérdésre, amire mi, nem tudjuk a feleletet. Tészen-é egy próbát? - kérdte. - De jól gondolja meg azt a választ, mert száz aranyamba kerül, ha az nem lesz elég okos, szólt hozzá vidám hangon a gróf.
Az megpödörte a hatalmasan őszes bajszát, végignézett a vendégeken, s csak annyit mondott. - ...nosza.
- Na fiam, - mondta a bíboros. - Meg tudnád -é mondani, hogy vajon hová tette az Úristen a Teremtéskor a világ közepét?
Ránézett a pásztor a bíborosra, rá a grófra, s megkérdte:
- ..csak ennyi? Mer, ha kell meg is tudom mutatni a pontos helyét az uraknak.
Összenézett a sereglet. Rá a főpapra, hogy az vallassa csak tovább a kanászt.
- Akkor mutasd meg fiam, kérte a pap.
- ...jó. Gyüjjenek ki mindahányan az udvarra, mert ott a titok nyitja. Ott bémutatom a világ közepit.
Kivonultak a csillagos éccakába, s mikor mindenki rá figyelt, azt mondta a pásztor.
- Nézzenek fel az urak az égre, oszt mondják meg nékem, mit látnak?
- ...a csillagokat, - felelték egy néhányan.
- Oszt, a csillagokat ki teremtette, bíboros uram? - kérdte az a papot.
- Azokat biz' az Úristen, fiam, - felelé.
- Jó válasz, igaz válasz, - mondta a kanász. - ...hát lássák az urak, amikor éccaka felnézünk mi emberek az égre, ki utat, ki vigasztalást keresve, mindég előttünk vannak az ösmerős, nekünk teremtődött égi mécsek, segítenek lábnak, léleknek egyaránt. Isten erős akaratábul. Igy hát, nem nehéz a feladvány. Ott a világ közepe örökkön örökké, ahol az ember az égre veti a szemét, a jó akaratú Istenhez fordulva segedelemért. Ámen. - mondta Kiss csendesen a néma sokadalomnak.
Ahogy befelé ballagtak a kastélyba, a gróf megkérdezte a hallgatag bíborost.
- Nos, elégedett eminenciád?
Az, odafordult Tisza felé, s annyit mondott.
- Mekkora elme, s itt hal el a pusztában, ösmeretlen, ...ha olasz lenne mint jómagam, már ott ülne a pápai trónus körül, egész biztosan. ... nagy nép a tied fiam, s nagy lélek lakozik benne, ahol egy pásztorember is közelebb áll a Teremtőjéhez, mint odahaza sok főrangú igehirdető.
Így esett meg hajdanán a grófi kanász kinyilatkoztatása a világ közepéről, ki a földi életében kanász is maradt. S tán, ...még most is akként terelgeti odafent a mennyei lelkeket.
(lejegyezve szépapám emlékére)
A VILÁG KÖZEPE
Mátyás király vállát nemcsak a kormányzás terhe, de a nősülés kotelessége is nyomasztja. Hogy a gondoktól szabaduljon, álruhába vadászni megy.Így jut el Gyevibe, a világ közepére, ahol a törvény maga a bíró, akire természetesen semmilyen törvény nem vonatkozik.
Link
A VILÁG KÖZEPE (RÉSZLET)
"Az apródruhába öltözött Mátyás, az ifjú király egyszerűen kereket old csókakői vadászkastélyból, amikor hírét veszi, hogy immár a második hercegkisasszony tart arrafelé, nyilvánvalóan házassági szándékkal."
(Magyar Nemzeti Digitális Archívum )
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Világjárók |
|
|
|
Címkék: vadászkastélyból, ajándékboltokkal, leglátogatottabb, hercegkisasszony, elkényelmesedett, megválaszolására, csillagászattal, veszélyesebbnek, szentháromságra, kiegyensúlyozni, világtérképeken, egyensúlyérzéke, ptolemaioszhoz, értelemszerűen, évfordulójának, elrejtőzködött, szigetmozgások, pontosságukban, találkozásában, vasúttörténeti, információkkal, mappamundiknak, jövendölésében, felszaporítani, elhelyezkedése, alkalmatlannak, kihagyhatatlan, világháborúban, felteríttetett, egyensúlyozás, kereszthalála, kecskebőrökre, kereszténység, képviselőstül, hagyományosan, bizonyítványt, középkori világtérképeken, szokatlanul ábrázolt, óceánokban lakozó, habokból kiemelkedő, világ közepe, egyes térképek, alapstruktúra hasonló, világóceán folyta, kontinensek pedig, baloldalon Európa, világ spirituális, nemzetek közepébe, kereszténység igazi, körben lévő, keresztes háborúk, praktikus útmutatások, VILÁG KÖZEPE, ÉVSZÁZADOKIG JERUZSÁLEM VOLT VILÁG KÖZEPE, Kolozsi Ádám, Vörös-tengert Ázsia, EGYENLÍTŐ ÉS VILÁG KÖZEPE, Délkelet Ázsia, Egyenlítői Múzeum, MITAD DEL MUNDO, Luis Tufino, Patricio Romero Barberis, Google Maps, Eszenyi István, Kiss József, Magyar Nemzeti Digitális Archívum,
|
|
Offline
